Blog - A Zentai Közkórház a délvidéki magyar közösség egészségügyi központja

Az országos egészségügyi reform jelentős mértékben érintené a Zentai Közkórházat is. A tervezett átszervezést azonban nem hagyta szó nélkül a község mellett, maga az intézmény sem. A délvidéki magyarság életében rendkívül fontos intézmény a Zentai Közkórház, épp ezért mindenképp törekedni kell arra, hogy a jelenlegi formájában működhessen tovább és ne engedjenek a változtatásoknak. A szükséges lépések megtörténtek az ügy érdekében; mindeközben az intézmény egyik szakorvosát érte hatalmas megtiszteltetés az elmúlt napokban.

Zenta – A város, amely megmentett bennünket a töröktől

Zenta a Délvidék egyik legrégebbi települése, nevének eredete a magyar szent melléknévből eredeztethető. Első írásos említése 1216-ra tehető. 1367-ben Zenta a budai káptalan birtoka lett, fejlődésnek indult, és forgalmas tiszai átkelőhelyként rövidesen Dél-Magyarország egyik jelentős közlekedési és kereskedelmi gócpontjává vált, majd II. Ulászló szabad királyi városi rangra emelte 1506-ban. A település virágzása a mohácsi csata évével lezárult,1526-ban, a török majdnem teljesen megsemmisítette. A lakosság száma olyannyira lecsökkent, hogy a törökök az előzőleg megszállt területekről telepeseket hoztak, főleg szerb nemzetiségűeket, így teljesen megváltozott a lakosság nemzeti összetétele. A világtörténelmi jelentőségű zentai csatával 1697-ben végérvényesen felszabadult Zenta is a török uralom alól. 1699. január 28-án a Karlócán aláírták a békeszerződést, amelyben a Temesköz kivételével a török minden megszerzett magyarországi területéről és Erdélyről is lemondott. Szavoyai Jenő tiszteletére diadalkaput állítottak Bécsben, a kapun e szöveggel: „Vienna ad Zentam servata MDCLXXXXVII” (a Zentánál megmentett Bécs 1697). Zentán a csata emlékét a Tisza-parton emlékmű őrzi. Az 1750-es évek elején megkezdődött a vidék újbóli betelepítése a Duna-Tisza közéről, illetve az északabbra fekvő megyékből. A 18. század utolsó évtizedében Zenta látványos fejlődésnek indult. 1849. februárjában kétezer ember esett áldozatul a Zentán történt megtorlásoknak. A város nagy része a tűz és a pusztítások miatt súlyos anyagi károkat szenvedett, ám újra fejlődésnek indul, az utcákat aszfaltozták, kórházat, iskolát, hidat építettek, bevezették a villanyvilágítást. 1911-ben leégett a Városháza és a nagytemplom. A város új, monumentális Városházát építtetett, ugyanakkor több jelentős, művészi stílusú épülettel gazdagodott a városközpont. Zenta a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború alatt a város számos polgára esett áldozatául az egymást váltó politikai rendszerek megtorlásainak.

Zenta (szerbül: Сента / Senta) ma város és község Szerbiában, a Vajdaságban.

Zentai szerbek

Szerb-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.