Négy délvidéki diák is díjat nyert az 5 határon át vetélkedő keretein belül

5 határon át címmel szerveztek online Kárpát-medencei vetélkedőt az általános iskolák 6., 7. és 8. osztályos tanulói számára a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal tagjai, köztük a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. A vetélkedő fordulóiban 27 délvidéki, 4 muravidéki, 8 kárpátaljai, 4 erdélyi, 20 felvidéki és 8 anyaországi diák volt érintett. Végül a tegnapi nap folyamán került sor Zentán a díjátadóra és az ezzel egybekötött sajtótájékoztatóra.

Virág Kiss Anita, a VMMI közművelődési referense koordinálta az interaktív honismereti vetélkedő koncepciójának kidolgozását; a vetélkedő koordinátori feladataiért pedig a VMMI munkatársaként Fehér Viktor néprajzkutató volt a felelős. Négy délvidéki diákot díjaztak vetélkedőn: első helyezett lett a magyarkanizsai Harmat Csongor, a zentai Recskó Dorka végzett másodikként, a harmadik pedig a szabadkai Dudás Zsófia lett. Különdíjasként a szintén szabadkai Dudás Árpád – a második és a harmadik helyezetthez hasonlóan – egy Samsung Galaxy Tab A tablet büszke tulajdonosa lett. Az elsőként végzett Harmat Csongor egy Apple MacBook Air laptoppal lett gazdagabb.

A VMMI igazgatója, Gondi Martina köszöntötte az egybegyűlteket, aki megköszönte Futó Viktor programozó és Kabách Edina dizájner munkáját, akik az online teret biztosították a vetélkedőhöz. Rámutatott arra, hogy a jelenlegi körülmények között csak technikai eszközökkel tudták díjazni a nyerteseket, noha korábban a nyeremény általában kirándulást, utazást, táborozást jelentett. Fehér Viktor néprajzkutató mondta el, hogy a Kárpát-medence teljes területéről több mint száz diák kapcsolódott be a vetélkedőbe. A folyamatosan bővülő verseny félévnél is tovább tartott: öt fordulóból állt, amelyből négy regionális és egy különdíjas forduló volt.

A harmadik helyezett Dudás Zsófia nyilatkozott a Magyar Szó munkatársának, hogy bár most jelentkezett első alkalommal, mivel jövőre már középiskolába fog járni, ez volt egyben az utolsó lehetősége is. Mindazonáltal a versenyt nagyon élvezte, a feladatokat változatosnak és sokszínűnek találta. Kedvenc feladataként az utolsót jelölte meg, amelyben egy mondának az első felét a versenyzőknek kellett befejezni. A helyezésre nem számított, de nagyon örült neki, hiszen sok munkája volt benne.

Szintén a Magyar Szónak mondta el Gondi Martina, hogy a virtuális térben való megvalósítás miatt osztották régiókra a vetélkedőt és alakították ki az online felületet, ami igazi kihívás elé állította a programozókat. A jelentkezők számának csökkenését pedig az online oktatással indokolta, hiszen a vetélkedőn is túl épp eléggé le vannak terhelve a diákok.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával valósult meg az 5 határon át vetélkedő a Nemzeti összetartozás éve programon belül.

Forrás: magyarszo.rs             Fotó: Ürményi Frigyes (Pannon RTV)

Felhívás az Énekelt Versek XXV. Zentai Fesztiválján való részvételre

A fesztiválnak ezúttal több apropója is van, hiszen a nemzeti újrakezdés éve alkalmából, emlékezve Gion Nándor író születésének 80., Szeli István író születésének 100., Munk Artúr író születésének 130., Lányi Ernő zeneszerző születésének 160. évfordulójára a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta Önkormányzata közreműködésével XXV. alkalommal rendezi azt meg 2021. május 21-e és 23-a között.

Még a 2020-as évben nyolc, a Kárpát-medencében élő fiatal költőt keresett fel a szervezőbizottság a kötelező versek megírására. A beérkezők közül Oláh K. Tamás: az órák lehetősége című költeménye lett kiválasztva kötelező versnek. Megzenésítésre ajánlottak még a következő költemények: Áfra János: Összeroskad, Marcsák Gergely: Fekete-Tisza, Shrek Tímea: Hidegfüst és Vida Kamilla: Utópia és uzsonna egy kertben, mely a versailles-i kastély kertjének pontos mása.

Most is bemutatkozási lehetőséget kapnak azok az előadók, amelyek énekelt verseket adnak elő a maguk által megálmodott hangszerelésben. A részvétel feltétele, hogy a jelentkezők három megzenésített verssel készüljenek, ebből az egyik a már említett kötelező; a másik kettő pedig szabadon választható. A versenyt 2021. május 21-én a Zentai Magyar Kamaraszínház kamaratermében a műfaj legkiválóbb képviselőiből álló zsűri előtt rendezik meg.

A versenyen első helyezett 60 ezer dinár, a második 45 ezer dinár, míg a harmadik 35 ezer dinár értékű elismerésben részesül, amelyeket vásárlási utalvány formájában osztanak ki. Ezeken túl a győztes felléphet majd a fesztivál gálaműsorán, ahol a Kaláka zenekar lesz a díszvendég. Jelentkezni május 5-éig lehet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet honlapján (www.vmmi.org, Felhívások menüpont), ahol a felhívás, a versszöveg és a jelentkezési lap is megtalálható.

A versenyzők számára biztosított a szállás és az étkezés, a verseny pedig rögzítésre kerül. Ezeket a hangfelvételeket a későbbiekben a televízió sugározza, a készült videókat a szervezők elérhetővé teszik majd. A fesztivál a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű országos rendezvénye.

Forrás és fotó: vmmi.org

Tovább halad a Zenta községi iskolák felújítása és modernizálása

A községben tavaly a Thurzó Lajos és Petőfi Sándor Általános Iskola mellett a Gimnázium épülete is megújult, idén előreláthatólag az ilyen jellegű munkálatok folytatódnak a többi fejlesztésre, modernizálásra szoruló községbeli iskolákkal. Ezek a tervek szerint tartományi és önkormányzati támogatással, valamint a Magyar Nemzeti Tanács segítségével együtt valósulnak majd meg.

A közelmúltban több jelentős felújítási munkálat is zajlott a városi Petőfi Sándor Általános Iskolában, ahol elsősorban az intézmény épületének tetőszerkezetén kellett javításokat eszközölni. Ezek elvégzése után az elképzeléseket követve tovább folytatódhat majd az idei évben az intézmény korszerűsítése.

Az általános iskola igazgatója, Gordán Kolos mondta el, hogy a teljes körű, mindent átfogó felújításra még biztos, hogy várni kell egy ideig. Addig is azonban folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél szebbé, élhetőbbé tegyék az épületet. A Tartományi Gazdasági Titkárság által idén kiírt pályázatra is jelentkeztek, amivel a cél az lenne, hogy a nyílászárókat ki tudják cserélni a következő időszakban. Ezzel kapcsolatban bizakodóak; ez mellett párhuzamosan szintén pályáztak, hogy a tornaterem felújítása is folytatódhasson a továbbiakban.

Zenta község a Tisza-mente oktatási, művelődési és egészségügyi központja, így az önkormányzat rendkívül fontosnak tartja, hogy különös odafigyeléssel forduljon az érintett intézmények modernizálása felé. Az idei évben szintén igyekeznek minél több erőforrást belefektetni a fejlesztésekbe, felújításokba. A község művelődéssel és oktatással megbízott tanácstagja, Juhász Attila elmondta, hogy most zárult le a Stevan Sremac Általános Iskola felújítási terveinek kidolgozására kiírt pályázat, amely ugyanolyan jellegű, mint korábban a Thurzó iskola ügyében. A tervek szerint ezt folytatni akarják és a jövőben a Petőfi Iskola, valamint a Tömörkény István Általános Iskola is be lesz vonva a projektbe. Ezeken túl pedig nem feledkeznek meg a kisebb falusi iskolákról sem, melyeknek a folyamatos javítására is odafigyelnek.

Forrás: pannonrtv.com          Fotó: Ürményi Frigyes

A vendégek tették naggyá a zentai Mojo klubot

Három évtizeddel ezelőtt egy helyi fiatalember nagyot álmodott és megnyitotta a helyet, ami idővel a térség egyik legjobb bluesklubjává nőtte ki magát. Ezalatt az időszak alatt számos zenekar tiszteletét tette a helyszínen a blues, a jazz, a rock és a rockabilly műfajaiból. A koncerteken túl azonban az odatévedők láthattak színdarabokat, filmvetítéseket, könyvbemutatókat, beszélgetéseket, egy igazi kulturális gócpont volt ez a környék lakóinak számára. A klubhoz kapcsolódóan minden zentainak van története és a jelek szerint ez a tendencia folytatódhat a következő generációknál is. Lucic Viktor, aki több mint negyed századon keresztül vezette a klubot, nemrégiben átadta Árokszállási Imrének a posztját, így ő lett a Mojo klub új tulajdonosa.

A szórakozóhely 1991. március 8-án nyitotta meg kapuit, ám hamarosan, a kialakult háborús helyzet miatt komoly nehézségekbe ütközött Lucic Viktor tulajdonos. Így aztán a kezdeti időszak hatványozottan nem volt egyszerű. Árokszállási Imre úgy tekint a helyre, mint egy intézményrendszerre, hiszen nem csak egy kocsmáról vagy pub-ról van szó. Az elmúlt harminc év már egy emberi életnek is a jelentős részét teszi ki és a Mojo egy cég, ami a jogfolytonosság szempontjából, valamint a folyamatos működéséből adódóan zenés szórakoztató központként Közép-Európa legerősebb klubjává nyilvánították, amely még éttermet is üzemeltet. Az új tulajdonos kihangsúlyozta, hogy elődje és ő is egy irányelvet ad a működéshez, amit a munkatársak visznek tovább, viszont a vendégek tették naggyá a klubot.

Árokszállási rámutatott, hogy most hasonló helyzetben vannak, mint harminc éve a nyitáskor. Ennek ellenére megjegyezte, hogy kitartanak, tiszteletben tartják az óvintézkedéseket, folytatják a működésüket és senkinek nem mondanak fel. Kifejezte a háláját a közönségnek, akik támogatták végig a szórakozóhelyet. Az elmúlt néhány évben jelentős újításokat eszközöltek, több téren sikerült fejleszteni (például szigetelés, nyílászárók, fűtés, modern konyha, nagyobb ételválaszték, korszerű tornác, új világítótestek).

A Mojo klub eddig esti szórakozóhelyként üzemelt, ez változott még az elmúlt időszakban. Az emberek szeretik az itt kapható ételeket és az aktuális helyzetben szükség volt erre a megoldásra. Nem szerepel a tervek között, hogy étteremmé változzon a hely, csupán az ételkínálatot bővítették. Szerencsére egyre népszerűbb a vendégek és a házhoz rendelők körében egyaránt a Mojo napi ajánlata.

Árokszállási Imre végül hozzátette, amennyiben a körülmények megengedik, a tavaly elmaradt és az idén szerény keretek között megtartott születésnapi rendezvényt egyszerre tartaná meg neves zenekarokkal karöltve.

Forrás: magyarszo.rs             Fotó: sentainfo.org

Sok hűhó semmiért Zentán

William Shakespeare Sok hűhó semmiért című darabját vitte színpadra a Zentai Magyar Kamaraszínház társulata.

Az angol klasszikuson keresztül a mindenkori néző két szerelmi történetbe pillanthat bele. Azzal is találkozhat, hogy a pletykálkodás egyáltalán nem új keletű dolog, ugyanúgy része volt a mindennapoknak már 400 évvel ezelőtt. A Jászai Mari-díjas Mezei Kinga rendezte ezt a darabot, amely egyébként Messinában játszódik, ahová Don Pedro megérkezik a seregével a győztes háborúból. Ennek a seregnek a tagja Claudio is, aki megérkezésük után azonnal szerelmes lesz a kormányzónak a lányába.

Leonatót, a kormányzót Mess Attila alakításában láthatják a nézők. Az általa játszott karakterről a színész elmondta, hogy nagyon büszke apa; a darab elején már kiderül, hogy Herora vágyik az ifjú hős, Claudio és vele együtt a hozományra is. Az öröm addig a pontig tart, amíg meg nem kezdődnek a pletykák és összeomlik a világ. Ebben a korban a büszkeség még büszkeségnek számított és a végsőkig küzdöttek az igazságért.

Az említett történet szál mellett még Beatrice és Benedetto szerelméről kapunk képet, a kettejük között kialakuló érzelmek vannak még előtérben a darabban. Ennél a párosnál a hölgyet Lőrinc Tímea alakítja, aki magáról elmondta, hogy ő egy olyan fajta színész, aki szereti megnézni az alakításokat, amiket előtte mások is megcsináltak. A lopást ilyen téren legálisnak tartja, mert ugyan átvehet egy gesztus vagy bármit, ugyanúgy nem tudja majd megjeleníteni azt.

A páros másik oldalát Dévai Zoltán játszotta, aki említette, hogy Újvidéken, amatőr színészként már korábban feltűnt Benedetto szerepében. A diákszínpadra járt, ahol Kőrösi István rendezése mellett csinálták meg ezt az előadást. Ez értelemszerűen segített neki a mostani produkció során, nem volt számára új a karakter és a történet sem.

Az előadás premierje ma este lesz a Zentai Magyar Kamaraszínházban, ahol az aktuális járványügyi szabályokkal összhangban tartják majd meg a bemutatót.

Forrás: pannonrtv.com                      Fotó: Molnár Ádám

A zentai sportolók a fejlődést remélik a 2021-es esztendőtől

Mint a világ összes pontján, a 2020-as év és a koronavírus világjárvány határozottan rányomta a bélyegét minden folyamatra. Nem kivétel ez alól a Zenta községbeli sportélet sem. Számos hagyományos, évek óta megtartott rendezvényt, sporteseményt lemondtak; ezek közé tartozott például a Magyar Szó kupa is, amelyen az atlétika sportágában aktív versenyzők mérik össze képességeiket egymással.

Az események elmaradása mellett a fejlesztések is szerényebb tempóban haladtak a tavalyi év során. A legtöbben azért továbbra is bíznak benne, hogy idén valósággá válhat több tervben lévő projekt is. A Zentai Atlétika Klub sportolója, Miroslav Lalic a járványhelyzet miatt nehezen jut oda, hogy edzeni tudjon. Ennek ellenére sikerült néhány versenyen részt vennie, ezekről pedig kiváló eredményekkel tért vissza.

Elmondta, hogy az első versenye még a fővárosban, Belgrádban volt, ahol első helyen végzett. Ezt követően a fiatalok országos bajnokságán vett részt, ahol a második helyet sikerült elcsípnie. Sajnos ott hibázott a startnál, viszont összességében elégedett volt a teljesítményével. A folytatásban még szerepelt a felnőtt országos bajnokság versenyzői között is, itt 60 méter és 4x200-at futott. Az utóbbiban érmet szereztek, valamint új klubrekordot állítottak fel.

A vírushelyzet továbbá nem csak a versenyek lebonyolítását lehetetlenítette el, de a fejlesztések is jelentős mértékben visszaestek. A zentai Sportszövetség titkára, Szegedinszki Igor elmondta, hogy egyedül a zentai Petőfi Sándor Általános Iskola műfüves pályája köré sikerült felhelyezni reflektorokat. Az idei évre azonban komolyabb tervekkel készülnek. Hozzátette, régóta akarják már az atlétika pálya felújítását, melynek a tervdokumentációja már elkészült a Szerbiai Atlétikai Szövetségnek hála. Ezt már átadták az önkormányzatnak és abban bíznak, hogy tartományi vagy magyarországi segítséggel meg is sikerül valósítani a terveket.

Forrás és fotó: pannonrtv.com         

A Zentai Közkórház a délvidéki magyar közösség egészségügyi központja

A Zentai Közkórházat is érintené az országos egészségügyi rendszer reformja. Erre az átszervezési tervezetre reagált Zenta község, a közkórház és a civil szervezetek is. Az egészségügy átépítését taglaló, országos szintű közvita nyomán futótűzként terjedt a hír, hogy a Zentai Közkórházat másféle kategóriába sorolnák, ami egyben leépítést is jelentene. A most tervezett egészségügyi reform célja, hogy a lehető legtöbb ember számára elérhető legyen és közben az érintett intézmények is a leggazdaságosabb módon működjenek. Viszont ez elkerülhetetlenül hatással lenne a teljes Tisza-menti egészségügyi rendszerre.

Egy Észak-Bánáti Egészségügyi Központ létrehozása szerepel a tervek között, ami párhuzamosan magával hozná azt, hogy a Zentai Egészségügyi Központot a Nagykikindai Egészségügyi Központtal olvasztanák össze. Idővel majd ennek a központnak az irányítása alá vonnának több egészségügyi intézményt, az adait, a csókait, a magyarkanizsait, valamint a törökkanizsait is.

A község tanácsának művelődéssel és oktatással megbízott tagja, Juhász Attila elmondta, hogy hasonlóra már volt példa a 90-es, majd a 2000-es években is. A most felmerült átszervezés kapcsán az önkormányzat mellett a helyi civil szervezetek és maga az intézmény is reagált a köztársaság szintű megvitatásra. Ezzel kapcsolatban a szükséges lépéseket is megtették már, valamint jelezték az illetékesek felé, hogy az említett tervet semmilyen szinten nem tudják támogatni.

Juhász Attila kiemelte, fontos, hogy még időben és a megfelelő módon reagáltak a kialakult helyzetre. Most meg kell nézni a hátterét és hogy hogyan lesz mód valóban az intézmény megtartására. Rámutatott, hogy a város a Tisza-mente oktatási, művelődési és egészségügyi központjaként is jelen van, az intézmény pedig rendkívül fontos a délvidéki magyar közösség számára. Ezért nem lehet kérdés, hogy egyöntetűen felsorakoznak és kiállnak azért, hogy a Zentai Közkórház továbbra is a jelenlegi működése szerint létezzen és fejlődjön a következő években.

A napokban más miatt is felmerült a városi közkórház neve. Czegledi Rudolf városi polgármester szűk körben fogadta az intézmény aneszteziológus szakorvosát, Dr. Nagy Abonyi Endrét, akit az államiság napja alkalmából Aleksandar Vucic kitüntetésben részesített.

A szakember megtiszteltetésnek érzi a rangos elismerést. A kitüntetés átadása során jelen volt Dr. Csáki Beáta a Zentai Közkórház igazgatója, aki szintén örömét fejezte ki, hogy ilyen rangos díjjal elismerték egy ott dolgozó munkáját.

Forrás: pannonrtv.com          Fotó: Ürményi Frigyes

Polgármesteri fogadás a díjazott újságíróknak

A Magyar Szó két helyi munkatársát fogadta Zenta polgármestere. A két újságíró nemrég elismerésben részesült a Külhoni Média a Családért-díj versenyében.

Gruik Zsuzsanna megosztott első helyezést ért el a „Kavics a tóban – Elveszített magzatok és kibabák” című írásával; Polyák Hajnalka pedig az idei külhoni közönségdíjas lett.

Czeglédi Rudolf, Zenta polgármestere elmondta, hogy az önkormányzat is igyekszik több ponton segíteni a községében élő családokat. Továbbá kifejtette, hogy mennyire fontos a média szerepe abban, amit az önkormányzat célul kitűzött. A család, annak fontossága, a házasságkötés, a gyerekvállalás serkentése mind ezek közé tartozik. Az önkormányzat több támogatási programot indított el az elmúlt időszakban ezek érdekében és a polgármester azt is hozzátette, hogy terv szerint ezt még szeretnék bővíteni is.

A díjat 2007-ben alapította a Média a Családért Alapítvány és a Képmás magazin azzal a céllal, hogy olyan magas szakmai színvonalat képviselő, nyomtatásban vagy online felületen megjelenő cikkeket, illetve rádió- és televízióműsorokat jutalmazzanak, amelyek a családról, a családoknak szólnak. A megjelenéseket havonta szemlézik az anyaországban, és öt éve már a határon túli magyarlakta területeken is. A magyarországi és külhoni szakmai zsűri havonta választ egy-egy jelöltet, akiket a Képmás magazinban és az alapítvány weboldalán is bemutatnak.

A közönségszavazás során a 2020. évi tizenkét anyaországi és tizenkét külhoni jelölt munkájára lehetett voksolni. Összesen 5490 szavazat – 2803 hazai, 2687 külhoni – érkezett.

Forrás: pannonrtv.com, kepmas.hu          Fotó: Ürményi Frigyes

A véres gyertyaszentelő áldozataira emlékeztek Zentán

Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legtragikusabb napja volt február másodika, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja a zentai magyarság történelmében. Ezekben a napokban majdnem 3000 helybéli polgárt végeztek ki, ezért Véres Gyertyaszentelőként vonult be a város emlékezetébe. A 90-es évek eleje óta koszorúzással emlékeznek meg a tragikus eseményekről és az áldozatokról a Felsővárosi köztemetőben.

Az idei évben szűk körben tartották meg az alkalmi műsort, ahol a himnuszt követően Juhász Lassú Kornélia, a Városi Könyvtár munkatársa és a rendezvény moderátora kiemelte, hogy közel 3000 ember hunyt el; közülük számosnak a nevét ma is homály fedi. A történéseket Homolya Ákos, földrajz-történelem szakos tanár idézte fel, aki emlékeztetett rá, hogy az ünnep Jézus Krisztusnak a jeruzsálemi templomban való bemutatásáról szól; a zentaiak számára azonban ez egy mérföldkő.

Homolya beszéde után Szabadka Magyarországi Főkonzulátusának és a Magyar Nemzeti Tanácsnak a képviselői, valamint az önkormányzat, a helyi pártok és civil szervezetek tagjai helyezték el az ártatlan áldozatok emlékére felállított fekete márvány obeliszknél az emlékezés virágait.

A véres zentai Gyertyaszentelő

1849. február elsején, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének vigíliáján Zentán megadására szólították fel a magyarokat a szerbiai önkéntesekből és helyi szerbekből álló szerb csapatok, amelynek megtagadása után megindult az ostrom a város ellen. Zenta eleste után Aleksandar Trifković őrnagy, a szerb csapatok és a helyi szerbek egy része raboltak, pusztítottak és gyilkoltak a városban, a Szentháromság emlékmű köré gyűjtve a levágott áldozatok fejeit. A mészárlás Zentán két hétig tartott, a halálos áldozatok számát a történészek 2000-2800 fő közé teszik. Aki bírt Magyarkanizsa, Szeged irányába menekült. Sokakat felakasztottak, agyonvertek, a legtöbb embert csoportokban az alsóvárosi temető táján lévő, úgynevezett dézsma-magazinum mellé vezették ki, és ott lőtték le őket. A lakosok egy részét arra kényszeríttették, hogy fegyveres felügyelet mellett a megöltek fejeit levágják, és hogy a levágott fejekkel a Szentháromság szobrot díszítsék fel. Ezeken kívül folyamatosan napirenden voltak a súlyos botozások, a minimális botütések száma 50-60 volt, aminek következtében sokan megnyomorodtak. Rengeteg asszonyt, leányt és leánygyermeket tömegesen megerőszakoltak. A vérfürdőben a magyarok oldalán lévő zsidókat sem kímélték, maga a zentai rabbi is áldozatul esett a terrornak. A gyilkolásnak az sem vetett véget, hogy egy helyi szerb földbirtokos, Sava Vujić, Mojsije Zagorica jegyző, valamint a helyi pravoszláv pópa, Aleksandar Nikolić is kegyelemért esedezett (emellett mindhárman mentették, bújtatták és élelemmel ellátták a magyarokat, helytállásuk miatt megérdemlik, hogy neveik mindig aranybetűkkel írva legyenek, illetve, hogy utcák viseljék neveiket). A magyar hadsereg 1849. március 22-én foglalta vissza a várost. A háború előtt 15 ezer lelket számláló városban alig maradt életben 400 magyar lélek. A felszabadulás után Perczel Miklós, a magyar csapatok vezetője nem engedte, hogy a zentai vérengzés miatt felbőszült magyar csapatok a szerb lakosságon álljanak bosszút. Perczel vésztörvényszéket állíttatott fel, amely 47 zentai szerbet talált bűnösnek és halálra ítélt. A büntetést Zentán, május 22-én hajtották végre.

Forrás: vajma.info Fotó: Kállai Göblös Nikoletta

Csendes megemlékezés az 1944-es magyarellenes atrocitások áldozatairól

A megemlékezés idén is gyászmisével kezdődött, amelyet a Szent István plébániában főtisztelendő Szeles Oszkár celebrált. Az istentiszteletet követően a gyertyás felvonulás helyett csak csendben átsétáltak az emlékhelyhez. A kopjafa a Tisza-partján áll, azon a helyen, ahol 1944. november 9-éről 10-ére virradó éjjelen több mint 65 ártatlan helybélit hurcoltak dróttal összekötve a folyó melletti füzesbe, ahol végül tarkólövéssel végeztek velük.

– Az idén egy kicsit rendhagyó körülmények között, de megemlékeztük ezekről az ártatlan áldozatokról - mondta Czegledi Rudolf, Zenta polgármestere. - Fontos, hiszen az ilyen megemlékezésekkel rámutatunk, hogy milyen szomorú dolgok történtek a városunk közelmúltjában is. Bízunk abban, hogy rámutatva ezekre többet ilyen dolgok nem fordulnak elő.

Fotó: https://www.facebook.com/vmszzenta