Blog - Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház
A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.
Zenta – A város, amely megmentett bennünket a töröktől
Zenta a Délvidék egyik legrégebbi települése, nevének eredete a magyar szent melléknévből eredeztethető. Első írásos említése 1216-ra tehető. 1367-ben Zenta a budai káptalan birtoka lett, fejlődésnek indult, és forgalmas tiszai átkelőhelyként rövidesen Dél-Magyarország egyik jelentős közlekedési és kereskedelmi gócpontjává vált, majd II. Ulászló szabad királyi városi rangra emelte 1506-ban. A település virágzása a mohácsi csata évével lezárult,1526-ban, a török majdnem teljesen megsemmisítette. A lakosság száma olyannyira lecsökkent, hogy a törökök az előzőleg megszállt területekről telepeseket hoztak, főleg szerb nemzetiségűeket, így teljesen megváltozott a lakosság nemzeti összetétele. A világtörténelmi jelentőségű zentai csatával 1697-ben végérvényesen felszabadult Zenta is a török uralom alól. 1699. január 28-án a Karlócán aláírták a békeszerződést, amelyben a Temesköz kivételével a török minden megszerzett magyarországi területéről és Erdélyről is lemondott. Szavoyai Jenő tiszteletére diadalkaput állítottak Bécsben, a kapun e szöveggel: „Vienna ad Zentam servata MDCLXXXXVII” (a Zentánál megmentett Bécs 1697). Zentán a csata emlékét a Tisza-parton emlékmű őrzi. Az 1750-es évek elején megkezdődött a vidék újbóli betelepítése a Duna-Tisza közéről, illetve az északabbra fekvő megyékből. A 18. század utolsó évtizedében Zenta látványos fejlődésnek indult. 1849. februárjában kétezer ember esett áldozatul a Zentán történt megtorlásoknak. A város nagy része a tűz és a pusztítások miatt súlyos anyagi károkat szenvedett, ám újra fejlődésnek indul, az utcákat aszfaltozták, kórházat, iskolát, hidat építettek, bevezették a villanyvilágítást. 1911-ben leégett a Városháza és a nagytemplom. A város új, monumentális Városházát építtetett, ugyanakkor több jelentős, művészi stílusú épülettel gazdagodott a városközpont. Zenta a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború alatt a város számos polgára esett áldozatául az egymást váltó politikai rendszerek megtorlásainak.
Zenta (szerbül: Сента / Senta) ma város és község Szerbiában, a Vajdaságban.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Zentai szerbek
Szerb-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Programajánló
- A házimunka diszkrét bája
- A Zentai Magyar Kamaraszínház előadásai
Tizedik alkalommal rendeztek közös kiállítást Zentán a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium művésztanárai. Balla Ákos - Zwara, Bakos Anita, Bencsik Andrea, Blaskó Árpád, Gubik Korina, Kókai Eléna, Lázár Tibor és Miroslav Jovancic most azonban nem csak legújabb alkotásaikat mutatja be a közönségnek, hanem a házimunka témaköreit, annak szépségeit mindennapi kihívásait is. A Művelődési Házban megrendezett tárlat március folyamán várja a látogatókat délelőtt 10 és 12, délután pedig 17 és 19 óra között.
06. 26. szombat - Yasmina Reza: Az öldöklés istene (19.00, nagyterem).
Vendégjátékok: 06. 09. szerda - Szabó Magda - Egressy Zoltán: Tünder Lala (14.30, Bácsfeketehegy, színházterem). 06. 11-13. péntek - vasárnap - Carlo Goldoni: A fogadósnő (15.00 és 19.00, Soproni Petőfi Színház). 06. 23. szerda - Szarka Gyula - Szálinger Balázs: ZENTA, 1697 (22.00, Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválja).