A Tiszán "tutajozva" érkező, olcsó de minőséges fának köszönhetően jöttek divatba a fából több-kevesebb díszítéssel készült napsugaras oromfalak, s terjedtek el különösen az 1880-as évektől az első világháború kitöréséig a folyó menti településeken mind a bácskai, mind a bánsági oldalon (szegedi hatásra), sőt a Szerémségben is felbukkantak. Zentán különösen nagy számban voltak jelen, elsősorban az ún. parasztpolgári házakon, ezért igazi "zentaikumnak" számítanak. A trianoni békeszerződés nyomán húzott új országhatárok megdrágították az olcsó fa útját, ezért a két világháború közötti időszakban már nemigen készítették. A napsugaras díszítéssel kapcsolatban még ma is megoszlanak a vélemények: egyesek pogány napszimbólumokat véltek benne felfedezni, mások viszont inkább a népi vallásosság kifejeződéseként értelmezik