Bemutatták Mák Ferenc új kötetét
Mák Ferenc művelődéstörténész, irodalomtörténész Cicelle virágoskertjének díszei című, Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken (1867-1920) alcímű kötetét mutatták be nemrégiben a Zentai Alkotóházban. Az esemény a Forum Könyvkiadó Intézet és a Thurzó Lajos Művelődési – Oktatási Központ szervezésében jött létre. Virág Gábor, a Forum igazgatója beszélgetett a szerzővel.
A szerző beszélgetőpartnere a kötet jelentőségéről nyilatkozott a Magyar Szó munkatársának. Kifejtette, hogy a tavalyi évben jelent meg a kiadvány hosszú szerkesztői folyamatot követően a Forumnál. Saját véleménye szerint igazán kiemelkedő alkotásról van szó, hiszen hatalmas mennyiségű művelődéstörténeti anyagot dolgoz fel az 1867-es kiegyezés és a trianoni békediktátum közötti kulturális, elsősorban irodalmi élet alakulásáról a Délvidéken. A szerző rámutat, hogy a történelmi események ellenére a kiegyezéssel elindult egy intézményesítési törekvés és fejlődés főként az oktatásban, amire a mai napig büszkék lehetünk.
A könyv ismertetőjében szerepelnek az alábbiak: „ A Délvidék magyar irodalma a XVIII. század végén, a XIX. század elején született meg az elnéptelenedett vidék honfoglaló írástudóinak a tollából – úgy, hogy többségük minden bizonnyal nem ismerte a középkori, XIV – XVI. századi előzményeket. Tetten érhető tehát az a pillanat, amikor már érdemes szólni a korábban még oly felettébb idegen táj, a meghódított, de lassan művelésbe vont parlag nyomán kelt érzésekről.” Kérdéseket is megfogalmaz a szerző: „ Miért lenne oly szemérmetesen rejtegetni való a szülőföld és a haza írói, irodalmi szolgálata a Délvidéken? Miért lenne szégyenletes egy sután hangszerelt vers, egy rosszul befejezett elbeszélés, egy torzóban maradt történeti tanulmány, és miért teszünk röstelkedve mérlegre minden XIX. századi délvidéki műalkotást, intézményt, könyvet vagy iskolateremtő szándékot?”
A szerző végig a teljességre törekedett munkája során, a tárgyalt időszakban a Délvidék páratlanul gazdag kulturális életéről ad lenyomatot. Mák elárulta a bemutatón, hogy éppen száz helyi szerző munkásságát dolgozta fel. Munkájának alapjául szolgált a korabeli helyi sajtó és az iskolai évkönyvek is; a területen akkoriban létező kultúrák jótékony kölcsönhatásait is kiemelte, a történelemhamisítást pedig igyekezett partvonalra szorítani.
Forrás: magyarszo.rs Fotó: Szögi Csaba